"A net elterjedésével a spanyolviasz és amerika szűntelen felfedezését éljük meg minden pillanatban. Természetesen a Pesti Bringás cáfolhatatlan szellemi felsőbbrendűsége következtében ismerte föl a kerékpározás fontosságát, miközben nem-pesten, azaz az ország többi részén kb hárommillió ember biciklizik 60 éve nap mint nap anélkül, hogy ebből ügyet, kultúrharcot vagy különösebb kultuszt csinálna. A legtermészetesebben pusztítanak persze trendek vidéken is, mint pl a 18 vagy többsebességes montenbika-divat. Ennek oldalága a vidékilány -montenbikán.
Általam ismeretlen okból kifolyólag a vidéki kislány olyan magasra emeli kerékpárja nyergét, hogy lábujjhegyen sem éri el a pedált alsóállásban -nyáron bikinialsóban biciklizik.
A tömegesen kapható kínai eredetű montenbikák többnyire semmit sem érnek, egy régi mezei sebváltónélküli Csepel síkvidéken többet kibir. Egy falusi ABC előtt sok, az amsterdam-iakhoz hasonló biciklit látni még, főleg, mert a Nyugat-Magyarországon tevékenykedő ausztriában-hulladékgyűjtők és ószeresek utánfutószám hozzák ben a 10-20-30 éves Puch -és más, 2-3 sebességes, agyváltós kerékpárokat, amik aztán közvetítők útján eljutnak Keletre is.
A vidéki biciklista nem tudati alapon kerékpározik, nem kultúrharc a kerékpározása, tudom, hogy pesti olvasóimat elképeszti,
de 300-600 métert is tömegközlekedési eszköz igénybevétle nélkül tesznek meg vidéken.
Orvos, pap, tanár és védőnő jár munkába biciklin, diákok iskolába, vasútállomásra ki.
Boltba, vásárolni, szőlőbe.
Vannak biciklistáikról elhíresült vidéki települések, mint Tiszaföldvár, ami a kungyalumelléki út elkészültével viszonylag fölszabadult... kerékpárosai pedig elszabadultak.
Két fonottkosár a csepelbicikli csomagtartóján és két lityi homokibor a néni hasskójában.
Nem, ő nem harcol. nem alternatv: ő tudomást sem vesz az autósról.
Jellemző a vidéki biciklistára, ahogy kikanyarodik a mellékútról a főutcára. Nem néz az útra, ahová hajt, legfeljebb maga elé. Fülre állapítja meg, a sávban közeleg-e autó, ha közeleg, majd kikerüli vagy fékez, azért van fékje. A szembe-sávba nem néz, hogy az ott esetleg szemben közelgó kaminyonállat miatt az a kaminyonállat aki elé kikanyarodott, nem tudja félrerántani a szerelvényt.
A másik jellegzetes vidékibiciklista a beszélgető.
Valamelyest félrehúzódik az útról, de a bicikli farát a sávban hagyja.
Munkaidő végeztével bekötőútról tömeges lehet a vidékibiciklista megjelenése.
Időnként pesti bringással is megesik, hogy messzi vidéki távoli településen (Pomázon) esteledik rá, ekkor megdöbben, hogy vidéken majdnem olyan sötét is tud lenni, mint pesten a Pál utcában.
Ennél azonban a vidék mélységeiben sötétebb területek is vannak.
Örvendetesen javul a vidéki biciklisták láthatósági morálja. Az autók sokasodásával azok a tehenészek, éjjeliőrök és éjszakaiműszakos hentesek, akik főútvonalon a tiltás ellenére bicikliznek ( Budapesten külön szabályok nemvonatkoznak a bringásokra...) és még életben vannak, láthatósági mellényt vesznek.
Rowan Atkinson kamerájára való édes jelenet, amikor Pesti Bringások megérkeznek egy távoli vidéki településre, mondjuk Csömörre vagy Veresegyházára. A Tisza-tó mellékén is előfordulnak nyáron pesti bringások, akik meg is mutatják a mórest a sok ösztönből és tudattalanul biciklizgető vidékibiciklistának A Bringás Kultúrával kapcsolatban."