A hónap mantrája:
ŐSZINTE SZÍVEMMEL ELFOGADOM MAGAM
LÉTEM TISZTA FÉNYE MUTAT NEKEM UTAT!
Ebben a hónapban megérik az elengedés által megélt szabadságunk
gyümölcse, melyet tiszta szívvel, minden lelkiismeret furdalás nélkül
magunkhoz vehetünk és belőle táplálhatjuk testünket-lelkünket.
Ez a gyümölcs Önmagunk tiszta és őszinte elfogadása és szeretete.
Ez az erény felszabadítja lelkünkben azokat az el nem fogadott és meg
nem értett területeket, melyek miatt nem mertünk magunkhoz őszinte,
nyílt szívvel közeledni, mert a hibázástól való félele
erősebbnek bizonyult bátorságunknál.
Az Őszinteség erényét nem elég ismerni és megérteni, azt el is kell
fogadni és magunkba engedni, teret kell biztosítani neki, hogy fényével
minden rejtett zugot megvilágítson és feltárjon. Ez őszinteség
elsősorban magunkkal szemben kell megnyilvánuljon. Könnyű másnak
tanácsokat adni, közben magunkkal szemben pedig vakot és süketet játszani.
Mindig az önmagunkkal való szembesülés a legnehezebb. Azért, mert már
előre minősítjük magunkat úgy, ahogy azt másoktól láttuk és tanultuk. És
úgy gondolkodunk, amilyen mintákat magunkhoz vettünk.
Ezek pedig nem engedik az őszinteséget megnyilvánulni.
Ezért az őszinteség megértését és elfogadását először tiszta szándékkal
és elhatározással, Felsőbb Tudatunkkal való összekapcsolódással kell
kezdenünk. Mikor belehelyezkedünk egy ítéletektől mentes,
Szeretetfénnyel átitatott, mindent Egy/Egyenlő-ként értő energiába, ott
az alacsonyabb rendű érzések és gondolatok nem kapnak helyet, mert
rezgéseihez nem érnek fel.
Itt, és így tudjuk igazából megérteni, mit jelent az őszinteség.
Mindent, minősítés nélkül feltárni és elfogadni olyannak, amilyen. Ez az
Őszinteség megmutatja minden dolog valódi lényegét, mert erejével
lehántja róla a felesleges rétegeket, hogy feltáruljon az istenivel való kapcsolata!
Ennek felismerésével, Felsőbb Énünk segítségével lehozhatjuk az
Őszinteség igazi képességét fizikai valóságunkba is, hogy ereje és
útmutató fénye segíthessen bennünket a fejlődésben.
Jézus úgy mondta:
"Ez a képesség méltóvá tesz arra, hogy elfogadjuk azokat a dolgokat is,
melyeket eddig nem akartunk önmagunk előtt beismerni."
Ez a méltóság pedig Önmagunk elfogadása a Szeretetben! Hogy mindentől és
mindenkitől függetlenül képesek vagyunk magunkat szívből szeretni. Úgy,
ahogy az isteni Szeretet is feltétlenül elfogad minket! Ezért ne
hazudjunk magunknak, még "jó szándékból" sem! Nincs mit szégyellnünk,
hiszen mind tanulunk. Csak ismerjük fel, hol hibáztunk és korrigáljuk
azt szeretettel. Nem kell mindig "tökéletesnek" lenni vagy látszani.
Thomas Mann egyszer így nyilatkozott:
"A tökéletlen varázserejében van a szépség titka."
Igen, mert a tökéletlenből tökéletes lehet, ha dolgozunk szívvel rajta,
és ezek a tökéletlenségek segítenek felismerni, merre is menjünk, hogy mindezt elérjük.
Ha ezt megértjük, akkor már nem érzünk késztetést arra, hogy megjátszuk
magunkat, vagy másnak mutatkozzunk annál, mit valójában szeretnénk
megmutatni. Arról is leszokunk, hogy másokat bírálgassunk vagy
összehasonlítsunk. Egyszerűen látjuk azt ami van, az őszinteség
szemével, és saját őszinte szívünkkel megértünk mindent. Ez a megértés
pedig olyan cselekvést szül, mely őszinte egységben van érzéseink és
gondolataink által keltett rezgésekkel.
Így vagyunk képesek már minden dolgot megérteni, elfogadni és belőlük
tanulni. Azaz tapasztalataink, megéléseink által fejlődni és jobbá válni.
Ki ne akarná ezt?
