"Ha körbenézel a világban, különös jelenséget figyelhetsz meg: az emberek pótszernek használják egymást, akárcsak a cigarettát, az alkoholt, az édességet, vagy a drogot. Saját űrjeik kitöltéséért kapaszkodnak másokba. Ez is azért van, mert nem ismerik és nem szeretik önmagukat - nincsenek tisztában isteni származásukkal.. A szerelmet és a szeretetet - bár maguk sem tudnak róla -, arra használják, hogy értékesnek hihessék ezáltal saját világukat, bizonyíthassák saját maguknak, hogy méltók arra, hogy egy "idegen", egy másik létező vonzónak lássa megtestesülésüket. De ez önáltatás, hazugság, amelynek gyakori következménye a válás, az elidegenedés, a gyűlölet, a magány.
Csak a teljességét élő ember az, aki felkészült egy útitárs elfogadására, és a közös út felvállalására. Számára ugyanis nem önigazolás a másik jelenléte - hanem lehetőség a kölcsönös fejlődésre. Spirituális kaland, amely az Öröklétben szerződött felek között valósul meg, a fizikai síkon. Mellőzve a "vakság" buktatóit.Tiszta, egyenes szövetség, két független lélek "násza" - legyen szó akár barátságról, párkapcsolatról, szülő-gyermek viszonyról, vagy bármi másról.
Ajándék az önismeret jegyében, a tudatos haladásért.
Szeretni csak az tud - aki a másik lényében való gyönyörködést éli, miközben elégedettség tölti be napjait, és nincs benne hiányérzet - csak őszinte kíváncsiság és nyitottság.Az isteni szeretetre épülő kapcsolatok sebezhetetlenek - az Öröklétre szólnak, mert a csalódás esélye sincs meg bennük.Aki nem elvár, csak megfigyel, szemlélődik - annak az élet maga a CSODA, kérdőjelek nélkül.Tekints rá és SZERESS. Mindenhogyan. Személyes névmások nélkül.Csak."
